Behalófélben van-e a Trump-rally?

Nézzük, hogyan áll pár eszköz azután, hogy a Trump-rally első fázisának láthatóan vége!

Tegnap a dollár színeváltozásáról volt szó, ami persze csak tiszta spekuláció. A dollárral kapcsolatos kezdeti lelkesedés bármikor visszatérhet, mert egyelőre csak arról van szó, hogy a deviza nem tudott kitörni abból a sávból, amiben két éve kereskedik. „Ami nem megy fel, az lemegy”, volt a szavajárása az egyik ismert magyar spekulánsnak, és ezzel nehéz vitatkozni: minél tovább várat magára a dollár erősödése, annál esélyesebb, hogy ne úgy legyen. Ettől függetlenül én nem temetném még a dollárt, mivel tapasztalataim szerint, ahogy tegnap említettem, ebben az eszközben igen kevés olyan szakértő van, aki hosszú távon a pénzfeldobástól eltérő hatékonyságú előrejelzést tud adni. Én sem tartozom közéjük.

Nézzük meg viszont mást, mondjuk a kamatokat! A piacok elkezdték árazgatni, hogy a világ jegybankjai lassan felhagynak az extrémen laza politikával. És bár az első nekiveselkedés után most mintha kicsit csökkent volna a lelkesedés, hosszú távon nézve még mindig lehet arra számítani, hogy ha más nem is, de Feseral Reserve közelít a korábban megszokott rezsimhez. A legütősebb ábra ezt illetően a kétéves amerikai államkötvény hozama havi bontásban, tíz éves visszatekintésben.

A kétéves amerikai államkötvényhozam alakulása havi bontásban az elmúlt tíz évben

Az 1 százalékos szint áttörése novemberben igen fontos mozzanat volt, és szemben a 2015. decemberi próbálkozással, ez most nem halt be. A havi ábra mutatja, hogy a hirtelen, jelentős mozgás után a kamat most beragadt, de az, hogy ilyen sokk után azonnal nem megy tovább, még nem jelenti azt, hogy innen el is indul lefele. Megjegyzem, az, hogy a novemberi hirtelen mozgásnak nincs agresszív folytatása, még jó is: én kevésbé tartok tőle, de sokan aggódnak amiatt, hogy egy jelentős hozamemelkedés hazavágja a részvénypiaci rallyt, mondván, hogy ha nem ingyen van a pénz, akkor kidurran a lufi. Ebben akár igazuk van, akár nincs, a kamatok stabilitása biztos jobb a részvénypiacnak, mintha tovább tartana a Trump-trend.

A kétéves amerikai államkötvényhozam alakulása heti bontásban az elmúlt három évben

A hosszabb, tízéves lejáratban is csak annyit látunk egyelőre, hogy a kezdeti emelkedést nem követte további kötvénypiaci mészárszék. Ez szintén nem baj. Heti bontásban felfedezhető egy visszaeső momentum, de a 2,4 százalék körüli szint egész pofás ahhoz képest, hogy júliusban még történelmi mélyponton (!) volt ez a kötvényhozam.

A tízéves amerikai államkötvényhozam alakulása heti bontásban az elmúlt három évben

A 10 éves német kamatban az az izgalmas, hogy miután kilépett a negatív tartományból, most a 2008-as válság óta tartó eső trendjéhez tartozó csatorna felső szélét teszteli. Az alábbi ábra havi bontású és a láthatóság miatt 15 évre megy vissza. A 2016-os történelmi mélypontban az volt az érdekes, hogy a momentuma utólag gyengébbnek bizonyult, mint a megelőző, 2015-ös esésé (erről tanúskodik az alsó fehér nyíl), ami miatt gyanús, hogy az akkor negatív kamatszint tényleg a kamat legalja volt. Mivel ez a csatorna is majdnem 9 éve tart, nem baj, hogy egyből nem törjük át. Még a sok idegbeteg részvénypiaci speki kinyomná a kuplungot és gyorsan kistopolna mindent anélkül, hogy egy percet is gondolkozna, mit csinál.

A tízéves német államkötvényhozam alakulása havi bontásban az elmúlt tizenöt évben

Ennyit a kamatokról. A részvényeket egy kicsit más szemszögből mutatom be, nem az indexek árfolyam-alakulását ábrázolva, hanem megnézve, mi történik az indexek belsejében, egyedi részvény szinten. A részvényindexek előnye ugyanis az, hogy az összetevők egyéni mozgását összegzik egy számmá, és ha azt a sok folyamatot, ami egyéni részvény-szinten történik, megfelelő elemzéssel meg tudjuk fogni, akkor jó képet kaphatunk arról, mi is történik a felszín alatt.

A sok lehetőségből két mutatót hozok, három főbb részvényindexről. Az egyik az 52 hetes (azaz éves) csúcson és az 52 hetes mélyponton levő részvények arányát mutatja az indexen belül. Az értelmezés igen egyszerű: ha sok az új csúcson levő részvény, akkor az index is erős, ha viszont egy új indexcsúcs a korábbihoz képest jelentősen alacsonyabb számú egyéni csúcs mellett jön össze, akkor el kell gondolkodni azon, nincs-e itt a forduló. Ha ezzel párhuzamosan megjelennek éves mélypontok is, akkor az annak a jele, hogy a felszín alatt disztribúció van, a részvényeket már adják, csak mi még nem látjuk.

Ez értelemszerűen inkább a trend középtávú erősségét, vagy éppen gyengeségét mutatja, és semmilyen jelzést nem ad azt illetően, jöhet-e egy méretes, rövid távú korrekció. Ez mindig benne van a pakliban. Ha viszont az emelkedés jellege a csúcson/mélyponton levő részvényeket illetően nem változik, akkor arra lehet számítani, hogy egy rövid távú esés inkább vételi lehetőségként szolgál — már amennyiben lesz esés, és nem csak sima oldalazásban tart a piac pihenőt.

A másik mutató az emelkedő és az eső részvények összesített forgalmát adja, ráadásul kumulálva. Minden egyes adatpontot úgy kapunk, hogy megnézzük, aznap az emelkedő részvényekből hány darab forgott, ebből levonjuk az aznap eső részvényekben vett összesített forgalmat, és az így kapott számot hozzáadjuk az előző napi kumulált értékhez (negatív érték esetén levonjuk belőle). Ha pl. van egy négyelemű részvényindexünk, ebből kettő emelkedett úgy, hogy az egyikből 200, a másikból 300 darab forgott, a másik kettő pedig 100 és 150 darabos forgalommal esett, akkor aznapra a nettó emelkedő forgalom: 200+300-100-150=250. Ez tehát egy pozitív forgalmú nap, és az ún. kumulált nettó emelkedő forgalmi mutatónk aznapra emelkedik.

Annak ellenére, hogy az egyes részvények különböző árszinten vannak (az Amazon pl. 846 dollár, a Microsoft pedig csak 65), sok részvényt összegezve egyfajta pénzfolyamot kapunk, ami egy sokelemű indexnél releváns információt ad az elmúlt napok, hetek valós vételi erejéről. Ezt dolgozza fel az alábbi 3×2 ábra.

Az S&P 500 index belső folyamatai

Az 500 legnagyobb tőkeértékű amerikai részvényt tömörítő indexen látszik, hogy időről időre megugrik az új csúcsra menő részvények aránya az indexen belül, és a legutóbbi megugrás igen jelentős, 25 százalékot is meghaladó mértékű volt. Ezen a napon (március 1-én) az index maga is új történelmi csúcsot ütött, amit tehát megerősített az, hogy a tagok negyede is éves maximumra ment. A gond az lenne, ha az S&P 500 ismét új csúcsra menne, de abban az emelkedésben jóval kevesebb részvény venne részt, és még nagyobb lenne a probléma, ha közben emelkedne az éves mélypontokat ütő részvényeknek az aránya, amit a jobb láthatóság kedvéért fejjel lefele fordítva ábrázoltam a sötétkék oszlopokkal.

A kumulált emelkedő forgalom is március 1-én volt csúcson, viszont azóta az indextagokat túlnyomórészt adják. Úgy tűnik, hogy az a napon belüli 2400,98-as indexérték sokak számára volt jelzés arra, hogy a pozícióikon könnyítsenek. Ez a könnyítés azóta is tart, de egyelőre nem látszik többnek, mint sima korrekciónak. A korrekció egyébként még időben és akár térben is sokáig eltarthat anélkül, hogy eső trendet jelentene a teljes piacot illetően.

A STOXX Europe 600 belső folyamatai

Az ábrára ki sem fért, hogy a Brexit-szavazás másnapján az európai részvények 30 százaléka esett éves mélypontra, de mára kiderült, hogy ez csak átmeneti megingás volt. Egy héttel később már az indextagok egytizede új éves csúcsra volt képes, és ez a 10 százalék azóta is vissza-visszatér. Mélypontok alig vannak, számuk pedig stabil, így ha azt vesszük, hogy a piac már Trump előtt is emelkedő trendben volt, akkor most egyelőre nincs jele annak, hogy ez a trend megfordult volna.

Az, hogy a kumulált forgalom kezdetben negatív is volt, ne zavarjon meg senkit. Az adatsor nulláról indul, és Amerikával szemben Európában tavaly tavasszal még az eladók volt az urak. A Brexit azonban itt is fordulópontot jelent, és onnantól a forgalomban is azt látjuk, mint az új csúcsokban: folyamatos a vételi erő. Itt is látható az idei március visszaeső érdeklődése, de a trend ebben a mutatóban sem tört meg.

A Nikkei belső folyamatai

Japánon a Brexit még mélyebb sebet ütött, mint Európán, ott 40 százalék ment átmenetileg éves mélypontra, utána viszont alig volt ilyen részvény, most pedig egy darab sincs. A piaci forgalom most egyik irányban sem erős, idén itt sem vevő, sem eladó nem nagyon van. Az index is egy ±3 százalékos sávon belül van 2017-ben, elég nehéz ebből kihámozni, merre lesz a következő mozgás. De a trend még mindig felfele van, csupa csúcs, semmi mélypont, és Amerikával vagy Európával ellentétben itt rövid távú disztribúciót sem látni.

A Japánba irányuló tőkeáramlás egyébként hosszabb távon is érdekes. Évek óta vezetünk egy adatbázist a befektetési alapokba be vagy onnan kiáramló tőke nagyságáról. Ez arról tanúskodik, hogy 2012 végétől majdnem két és fél évig, az index emelkedésével egy időben, jelentős volt az érdeklődés a japán részvények iránt. 2015 közepétől tavaly augusztusig aztán jött egy jelentős, 25 százalékot is meghaladó, több mint egy éves korrekció, de ebben az időszakban az alapok tőkeáramlása gyakorlatilag nulla volt. Magyarul: a korábbi befektetők nem hagyták ott a piacot! Ez annyit jelent, hogy Japán igen erős kezekben van, és egyelőre nincs jele annak, hogy remegő kezű kisbefektetők minimális oldalazás esetén ész nélkül nyomnák a SELL gombot. 

A Trump-rallyt lehet tehát temetni, de csak azt. Az a piac, amiben előtte nem volt határozott trend, pl. a dollárban, vagy az olajban, tényleg nem néz ki jól. A részvények viszont Trump előtti is erősek voltak, belső folyamataik pedig egyelőre nem jelzik, hogy változott volna az összkép. A kamatpiacok talán előreszaladtak egy kicsit, de ott meg direkt jó, hogy nem folytatódik a november és a december. A Trump-rallynak vége, de ez nem jelenti, hogy ne jöhetne folytatás, bárhogy is nevezzük azt.

Forrás: Bloomberg, Aegon

 

Totalreturn.hu ©2012 Minden jog fenntartva.
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.