Globális monetáris politikai fordulat?

A piacok a jegybankok pálfordulását kezdték árazni. Nem csoda, ha ez zavarokat okoz az erőben.

Az uralkodó nézet szerint a Federal Reserve szép lassan emelgeti majd a kamatokat, de a többi fontos jegybank továbbra is kitart az eddigi, igen laza (mondanám agyament) kamatpolitika mellett. Azért gondoljuk így, mert az amerikaiak is évekig beszéltek a fordulatról, mire léptek egy felet, illetve inkább egy negyedet, majd újabb egy évig tököltek a következő moccanással. A többi jegybank viszont még nem harangozza a változás előbb-utóbb szükséges bekövetkeztét, ezért bátran kiindulhatunk abból, hogy legalább az idén még nagy dolgokra nem kell számítani. Igazából ennél jobb ötlete senkinek nincs, és pusztán a jegybankok viselkedését, kommunikációját figyelve nem is lehet.

A piac azonban elkezdett az ügyben mocorogni, és szinte minden piacon emelkedő kamatokról szólnak a várakozások. A bankközi kamatlábpiacnak van olyan szegmense, ami a jövőbeni kamatokban üzletel, itt véve fel spekulatív pozíciókat, vagy éppen ennek segítségével fedezve a jövőbeni kamatkockázatokat. Ez a piac egyébként nem csak a bankok játéktere, vállalatok számára is ad lehetőséget arra, hogy későbbi hitelfelvételeinek kamatköltségét már idejekorán be tudják fixálni. Az alábbi ábrák a mindenkor kilenc hónappal előre várható három hónapos kamatok árát mutatja devizák szerint, jelezve, hogy így vagy úgy, de a piac milyen várakozásokkal tekint az irányadó jegybanki kamatokkal viszonylag jól együtt mozgó három hónapos bankközi kamatokat illetően. Egy 2014. januári adatpont tehát a piac által a 2014. októberben induló, onnantól három hónapos lejáratú (2014. október – 2015. január) bankközi hitel, illetve betét várható kamataként értelmezhető.

A kilenc hónap múlva induló három hónapos kamat árjegyzése az Egyesült Államokban

Amerikában, ahol most egy három hónapos bankközi kamat 1,16 százalék, decemberre 1,56 százalékos kamatot várnak, ami egy vagy két további kamatemeléssel konzisztens. Ennek a pontos realitása nem annyira fontos, mint az, hogy a kamatok emelkedésére már 2014 végétől számított piac, jóllehet, az első, negyedszázalékos változásra több mint egy évet kellett várni. A választások után decemberben a várt kamatpálya begyorsulva ment felfelé, de ebben igazából semmi meglepő nincs is: a Fed már évek óta készítette erre a piacot, a növekedési adatok egy igen lanyha egyéves periódus után ősztől drasztikusan javultak, a bérek növekednek, deflációs veszélynek nyoma sincs, az új elnöki adminisztráció által meglobogtatott, de máig ki nem fejtett költségvetési politika pedig nagyobb állami beruházásokkal kecsegtet.

Sokkal érdekesebb, hogy a belső vitáktól feszített, de összességében megingathatatlannak tűnő EKB kamatpolitikáját illetően is változott a piaci vélemény. A mostani árazás szerint 2017 végén is negatív, -0,2 százalék lesz a bankközi kamat, de ez magasabb, mint a fél évvel ezelőtt várt -0,4 százalék, a kamatjegyzés momentuma pedig felfele mutat. Lehet, hogy a frankfurti ámokfutásnak lassan vége lesz?

A kilenc hónap múlva induló három hónapos kamat árjegyzése az Eurózónában

A közös valuta övezetének növekedését másfél százalékra várják az elemzők az idei és a jövő évre is, az élelmiszerek és energiaárak nélkül számolt infláció pedig stabilan egy százalék körül van. Ez ugyan nem kirobbanó konjunktúra, de európai mértékkel elég túl magas ahhoz, hogy negatív kamatot meg lehessen vele indoklni. Persze tudjuk, hogy az EKB nem a növekedés vagy az infláció miatt tartja a kamatokat ilyen alacsonyan, inkább a reménytelennek tűnő olasz adósságpálya feletti aggodalmában próbál időt vásárolni magának és az Eurózónának. Ezért én biztos nem tudom megmondani, hogy a piacnak ezzel a fordulattal kapcsolatban igaza van-e, mivel az EKB immáron nem csak gazdasági, hanem politikai és geopolitikai területen is aktív szereplővé vált.

Svájcban zavarosabb a helyzet, már csak azért is, mert a kamat szintje itt a legalacsonyabb, talán az egész világon. A decemberre várt -0,76 százalékos kamat nagyjából az éppen aktuális 3 hónapos kamattal azonos, de az év során volt -1 százalékos várakozás is. Hogy ez most forduló-e, vagy sem, nem tudom, de a teljesség miatt szükségesnek láttam betenni ezt az ábrát is.

A kilenc hónap múlva induló három hónapos kamat árjegyzése az Svájcban

Az Bank of England az a jegybank, ahol a döntéshozók máig nem bolondultak meg, és sem a pénzügyi krízis, sem a második világháborút követő világrend felrúgása sem bírta őket a negatív kamatok bevezetésére. A válságban 0,5 százalékra levitt kamatokat a Brexit-szavazásig tartották, majd utána levitték még negyed százalékot, bár nem hiszem, hogy ez utóbbi lépéstől bárki bármi komolyat remélt. A gazdaság egyébként nem meglepő módon a Brexit másnapjára nem omlott össze, így a piac is kezd megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy innen a kamatok csak felfele tudnak menni. 0,5 százalék persze nem tételez fel agresszívan szigorító monetáris politikát, ami valószínűleg reális feltételezés.

A kilenc hónap múlva induló három hónapos kamat árjegyzése az Egyesült Királyságban

Végezetül jöjjön Japán, ahol a jegybank tavaly januárban csavart egyet a monetáris politikán úgy, hogy a piac fantáziája teljesen beindult tőle. A japánoknak azonban van tapasztalatuk a nulla százalék körüli kamatokat illetően, és minden bizonnyal tudják, hogy mindennek van határa, ezért most a rövid kamatok helyett — jobb híján — inkább a hosszú államkötvényhozamok manipulálásával akarnak cél érni. Nem tudom, hogy maguk hisznek-e benne, de a piac belátja, hogy a kamatok bizony pozitívak maradnak.

A kilenc hónap múlva induló három hónapos kamat árjegyzése a Japánban

Összességében a piacok kezdik azt árazni, hogy az extravagáns monetáris politikai kísérlet a végéhez közeledik. Ez bizonyos országokban emelkedő kamatokat jelent, míg máshol egyelőre azt, hogy további lazításra, illetve negatív kamatokra hosszú távon egyáltalán ne számítsunk. Ez változás a korábbi várakozásokhoz képest.

Forrás: Bloomberg

Totalreturn.hu ©2012 Minden jog fenntartva.
A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.