gazdaságpolitika piacok tőkepiacok

Fordulat az állampapíroknál – furcsa páros a befalap-világ sztárja

by vg 2018. február 14.

Ismét jelentős érdeklődés kísérte az Aegon Alapkezelő ügyfeleinek rendezett szemináriumát, melyet 2018. február 7-én tartottunk Budapesten. Az Alapkezelő vezetői, portfólió-menedzserei tájékoztatást adtak a 2017-es év eredményeiről, a 2018-as kilátásokról, és ezúttal is bepillantást engedtek a színfalak mögé, a portfóliókezelés néha kissé rejtélyesnek tűnő világába.

 

Fordulat az állampapíroknál – furcsa páros a befalap-világ sztárja

Kadocsa Péter az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta: bár az alapkezelők szép hozamokkal gazdagítják az ügyfeleket, 2015 óta mégsem növekszik a magyar lakosság kezében lévő befektetésialap-állomány – ez komoly kihívást jelent az alapkezelőknek. A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a lakossági befektetők az állampapírok felé fordultak: a hazai államadósságkezelő a piaci szinteknél jóval magasabb kamatot kezdett fizetni, miközben a banki forgalmazóknak magas jutalékot ígért. 2017 közepén azonban elkezdett visszavonulni az államadósságkezelő: csökkentették az állampapírok hozamát és megnyirbálták a forgalmazóknak fizetett jutalékot is. A folyamat 2018-ban is tovább folytatódik, ami érzékelhető fordulatot okozott: újra megindult a vagyon növekedése a befektetési alapokban.

Az alacsony kamatkörnyezetben a pénzpiaci és tőkevédett alapokból áramlott ki leginkább a pénz, a nyertesek pedig az abszolút hozamú alapok és az ingatlanalapok. Érdekesség, hogy ez két nagyon eltérő eszközosztály: jelentős az eltérés például a likviditásban. Míg az értékpapírokba fektető abszolút hozamú alapok azonnal értékesíthetőek, aki az ingatlanalapokból akar kiszállni, annak várnia kell a pénzére, ahogy az sem látszik elsőre, hogy pontosan milyen árfolyamon tudjuk értékesíteni befektetési jegyeinket. Az ingatlanalapok esetében az árfolyamot értékbecslők határozzák meg, ami nem mindig tükrözi pontosan a valóságot.

 

Kötvénypiac: csak nem akar berobbanni a hozamemelkedés

Bakos Ádám, az Alapkezelő kötvény üzletágának vezetője a szemináriumon megemlítette: ha valaki akár csak egy évvel ezelőtt is azt mondta volna, hogy negatív hozammal vesz majd magyar állampapírt, akkor azt biztosan kinevette volna. Pedig ez történt: a régió legjobban teljesítő kötvénypiaca volt a magyar 2017-ben.

Az Aegon Lengyel Kötvényalap kiemelkedően teljesített, közel 10 százalékos éves hozamot hozott, a Belföldi Kötvény Alap teljesítménye is elérte az 5 százalékot. A magyar alapban nincs devizakockázat, a lengyel kötvényalap viszont a zloty változásait is követi, ezért volt jobb az eredmény – pusztán a kötvényhozamokat nézve a magyar piac teljesített a legjobban a régióban. A régió fő kötvénypiacai a korábbi években nagyon hasonlóan teljesítettek, ami a jegybankok monetáris politikáinak hasonlóságának is köszönhető volt – tavaly azonban a magyar jegybank kihasználva a kedvező piaci körülményeket, agresszívabb lazítást folytatott. A lengyel kamat 1,5 százalék, a magyar (pénzpiaci) kamat gyakorlatilag 0 százalék; a magyar jegybank emellett további unortodox lépéseket eszközölt, hogy a hosszabb távú papírok hozamára is hatást gyakorolhasson. Mostanra kezdi megkérdőjelezni a piac ezeknek a lépéseknek a létjogosultságát, ez ráadásul egybeesett nemzetközi piaci turbulenciával, így az elmúlt 3-4 hétben komoly hozamemelkedést láthattunk a magyar piacon – a lengyel és magyar pénzpiaci kamatkülönbség 1,5-ről 0,7-re csökkent. Bakos Ádám szerint ez egy reális szint, így ha jelentős nemzetközi hozamemelkedés nem következik be, akkor eltűnhetnek azok a mínuszok a kötvényalap teljesítményéből, amelyek jelenleg megfigyelhetőek.

A szakember a makrokörnyezetről azt mondta: az fokozatosan megváltozott; két éve még a deflációs veszéllyel riogattak mindenkit, most úgy tűnik, hogy a hosszú éveken át folytatott laza monetáris politikák után világszerte éledezik az infláció, ami ösztönzi a jegybankokat az eszközvásárlási programok leállítására, a lazítási ciklus befejezésére. Ez ugyan a hozamemelkedés irányába mutatna, de vannak olyan tényezők, amik ezt az emelkedést gátolhatják. Ezek között az infláció emelkedését fékező körülményeket valamint több kulcsgazdaságban (pl. USA, Japán, Olaszország) jellemző magas államadósság-szinteket említett Bakos Ádám – a túlzottan magas kamatok ezeket az államadósságokat finanszírozhatatlanná tennék, így vannak gátjai az egyébként indokoltnak tűnő hozamemelkedésnek.

A cikk folytatását itt éri el, ahol ezekől is olvashat:

  • Részvénypiac: megmutatták, hogy lehet megúszni egy nagyobb korrekciót
  • Törökországgal vigyázni kell, Oroszország jól teljesíthet
Tetszett? Iratkozzon fel, hogy többet tudjon meg.