Kicsit több mint egy hónap telt el a lengyel választás óta. Ez alatt az időszak alatt a lengyel részvénypiac tovább menetelt, a varsói tőzsdét reprezentáló WIG20 index közel 14%-ot emelkedett (lengyel részvényalapunk pedig az elmúlt 12 hónap alatt 36%-os hozamot ért el).
Az ellenzéki koalíció győzelmével megindult a lengyel részvények újraárazódása, főként – ahogy arról már többször is írtunk – a bankszektorban és a fogyasztáshoz, kiskereskedelemhez köthető szektorokban:
A lengyel részvénypiac annak ellenére ért el kiemelkedő teljesítményt , hogy már az elmúlt időszakban is jól látszott, hogy az új kormánynak nem lesz könnyű dolga a programja megvalósításában. A lengyel elnök a „jó parlamenti hagyományokat” követve az új miniszterelnöki pozíciót először a legtöbb szavazatot kapott párt jelöltjének, Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnöknek ajánlotta fel. Tette ezt annak ellenére, hogy miután a parlamentben a jelenlegi kormányzó párt kisebbsége került, gyakorlatilag semmi esélye, hogy kormányt tud alakítani. Bár ez a lépés inkább csak időhúzásra jó, megmutatja, hogy a vétójoggal is rendelkező, és így fontos szerepet betöltő köztársasági elnök mandátuma 2025-ös lejártáig még sok fejtörést okozhat a leendő kabinetnek.
De nem csak Andrzej Duda az egyetlen, aki az eddig kormányzó Jog és Igazság Párthoz (PiS) lojális döntéshozóként még sokáig hivatalban maradhat. A lengyel jegybank elnöke, Adam Glapinski mandátuma csak 2028-ban jár le. És bár a jegybanki politika független a kormány működésétől, a lengyel választás előtti erőteljes, összesen 100 bázispontos kamatcsökkentés mögött sokan politikai motivációt láttak. Ezt a gyanút erősíti, hogy a választás után a jegybank nem folytatta a kamatcsökkentési ciklust – sőt volt olyan monetáris tanácstag, aki a kamatemelés lehetőségét is belengette.
A lengyel tőzsde további teljesítménye szempontjából azonban a legfontosabb események még csak most következnek, főként december első két hete lehet rendkívül érdekes. Amennyiben a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki nem tud kormányt alakítani – ami azért elég valószínű parlamenti többség nélkül –, a kormányalkotás visszakerül a parlament jogkörébe, ami után az eddigi koalíciós tárgyalások alapján az ellenzéki tömörülés alakíthat kormányt Donald Tusk vezetésével és december közepén hivatalba léphet az új kormányfő.
Nagyjából az új miniszterelnök beiktatásával egyidőben Lengyelország hozzájuthat a befagyasztott EU támogatások egy részéhez is. A PiS által még a nyáron kezdeményezett, az orosz energiáról való leváláshoz köthető mintegy 23 milliárd eurós hitel és 2,8 milliárd eurós támogatás mintegy 20%-át – piaci források szerint – már az év vége előtt lehívhatja az új lengyel kormány. Ezt annak ellenére teheti meg, hogy az EU által elvárt igazságügyi reformhoz köthető aggályokat továbbra sem orvosolta.
Egy ilyen lépés ugyanakkor komoly jelzése lenne a Lengyelország és az EU közti viszony javulására – annak ellenére, hogy a fenti problémák megoldása igen nehézkes lehet a jövőben is a köztársasági elnök vétójoga miatt. A következő időszak tehát izgalmas lesz mind Lengyelország, mind az egész EU jövője szempontjából. És talán ugyanilyen fontos lehet magyar szempontból is, könnyen lehet, hogy a lengyel források részleges kiengedése miatt kénytelen lesz az EU a magyarországi forrásokkal is hasonló módon eljárni.
„A blog írásában közreműködő szerzők semmiféle felelősséget nem vállalnak a blogon megjelent írásaik alapján hozott befektetési döntésekért és azok következményeiért, illetve a weboldalon található adatok esetleges hiányosságaiért vagy pontatlanságaiért. A jelen blogon megjelenő írások magánszemélyek szubjektív véleményét tükrözik, nem minősülnek befektetési elemzésnek vagy ajánlásnak.”
