Szeptemberben a magyarországi még a negyedik legmagasabb volt az infláció Európában, októberben viszont már nagyon közel kerültünk az első helyhez. Sőt, a következő hónapokban még további emelkedés várható, így majdnem biztos, hogy leszünk az élen is.
Már csak a balti országokban magasabb az infláció
Októberben 21,1%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta, ami 26 éve nem látott csúcs a KSH statisztikája szerint. A legnagyobb mértékben, negyven százalékkal az élelmiszerek ára emelkedett, emellett szeptember óta a magasabb rezsiköltségek is szerepelnek a kosárban.
Az Eurostat az októberi átfogó adatokat még nem közölte, szeptemberben azonban már csak Észtország, Litvánia és Lettország voltak előttünk a rangsorban. Ráadásul az európai statisztikai hivatal az úgynevezett harmonizált árindexet veszi figyelembe, ami októberben már 21,9 százalék volt Magyarországon.
Ezzel vészesen közel kerültünk a kontinens első helyéhez, hiszen az észteknél az októberi HICP-adat 22,4, a litvánoknál 22, míg a letteknél 21,8 százalék volt. Így az előzetes adatok alapján már októberben a dobogón volt a magyar áremelkedés, a növekedés mértéke pedig nálunk töretlen, miközben a három balti országban már csökken a nyomás.
Ennek alapján jó esély van arra, hogy novemberben már a magyar infláció lesz a legmagasabb Európában. Ez pedig komoly változás ahhoz képest, hogy korábban inkább a középmezőny első felében voltunk, nem számított kiemelkedőnek a magyar infláció. A régiós országokkal összevetve is úgy tűnik, hogy nálunk tartósabb lehet az áremelkedés, mint például a lengyeleknél vagy a cseheknél.
Mi a baj a magyar inflációval?
Az infláció továbbra is globális jelenség, azonban vannak magyar sajátosságai is. Ráadásul úgy lesz lassan Európa legmagasabbja a drágulás, hogy továbbra is érvényben vannak az árstopok, melyek akár több százalékponttal is csökkenthetik a csúcsokat. Valószínűleg a kormány beavatkozása nélkül már most a kontinensen a legmagasabb drágulási ütemet mérnénk nálunk.
Ennek pedig több oka van, melyek miatt speciális a magyar infláció. Egyrészt az év eleji jelentős kormányzati transzferekre (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz) vezethető vissza a dolog. Ezek ugyanis jelentősen élénkítették a lakossági keresletet egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor a világon már a legtöbb országban emelkedésnek indult az infláció. Nálunk az egyébként is erős nyomást csak fokozta a kereslet, ami lehetővé tette kereskedők és a szolgáltatók számára az erős átárazást.
Emellett ugyan az utóbbi hetekben erősödött a forint, de a 400 feletti euróárfolyam még mindig inkább magasnak számít. 2021 végéhez képest például majdnem 10 százalékos gyengülésben van a magyar deviza, ez pedig az importtermékek áraiban is megjelenik.
Mindez pedig azt is jelenti, hogy várhatóan nálunk még hónapokig emelkedni fog az infláció, ami miatt továbbra is érdemes a befektetőknek olyan befektetések felé elmozdulni, melyek védettek ez ellen. Emellett a tartósan magas infláció még a kiemelkedő magyar kamatszint mellett is negatív a forint szempontjából, vagyis a legjobb esetben is azt mondhatjuk, hogy korlátozza a magyar deviza erősödési kilátásait, rosszabb esetben pedig akár tovább gyengülhet is a forint.
