Environmental, social és governance – e szavak kezdőbetűjéből áll össze az ESG rövidítés. A modern, újszerű befektetési szemléletmódot megtestesítő kifejezés, ami a vállalatok és nemzetállamok értékelése során nemcsak a pénzügyi megtérülést, hanem a környezeti és társadalmi, szabályozási hatásokat is figyelembe veszi.
5 tévhit az ESG-vel kapcsolatban
Összefoglalónkban az 5 legnagyobb tévhitre szeretnénk felhívni a figyelmet, amit mihamarabb érdemes tisztázni az ESG-vel kapcsolatban.
- „Csak PR fogás.” Az ESG első pillantásra hangzatos PR fogásnak tűnhet, ami a globális környezetvédelemi- és közösségi trendeket próbálja meglovagolni. Ez hamis feltételezés, hiszen az ESG egyes elemeit már hosszú évek óta sikeresen használják vállalatértékelésre az intézményi befektetők. A számok (hozamok, kockázati szintek) pedig arról tanúskodnak, hogy valóban nagyobb potenciál rejlik hosszú távon a környezeti és társadalmi célok iránt elkötelezett gazdálkodó szervezetekben.
- „A zöld szinonimája.” Sok üzleti szereplő tévesen értelmezi az ESG szemléletet, és a zöld elképzelésekkel azonosítja azt. Ez azonban csak részigazság. Habár az ESG valóban nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelmi kérdésekre, ez csupán az egyik vizsgált tényező („E”) a három közül.
- „A technológiai cégek ESG-je a legjobb.” Talán hihetetlen, de olykor a legmodernebb, technológiai- vagy pénzügyi vállalatoknak van a legrosszabb ESG-je. A vegyszereket nem használó, és környezetszennyező ipari hulladékot sem termelő óriásvállalatok felületes szemlélő számára főnyereménynek tűnhetnek. Sokuk azonban embertelen körülmények között, megalázó módon foglalkoztatja a munkavállalókat, inkorrekt módon kizsákmányolva az emberi erőforrásokat.
- „Az iparvállalatok ESG-je a legrosszabb.” Meglepő, de a 3. pont fordítottja is sok esetben bizonyulhat igaznak. Olykor a negatív környezeti hatások miatt okolt iparvállalatok egy részének ESG értékelése is kiváló lehet.. Olaj-, gázipari- vagy akár bányaipari vállalatok is sokat tehetnek ugyanis a társadalmi és közösségi célok eléréséért. Jó példa erre a világ 3. legtisztábban termelő aranybányája, az orosz Kyzyl városban működő Polymetal, amely kizárólag zöld technológiákat alkalmazva jut hozzá az értékes nyersanyagokhoz, a környéken élőket foglalkoztatva pedig sokat tesz a helyi közösségi célokért.
- „Az ESG célja a profithajhászás.” Az environmental, social, governance szemlélet egyáltalán nem a többlethozamok mohó hajszolására fókuszál. Valódi értéke sokkal inkább abban rejlik, hogy segíti kiszűrni a kockázatosabb felépítésű vállalatokat, és ezzel megóvja a nagyobb pofonoktól a magán- és intézményi befektetők portfólióját. Alkalmazásának célja tehát, nem a profithajhászás, hanem a már meglévő profit és a befektetett tőke megóvása.
Ha összefoglalónk felkeltette az érdeklődését a témával kapcsolatban, akkor olvassa el a többi cikkünket is az ESG befektetés kapcsán.
