Az elmúlt időszakban már hallottuk, hogy egy-egy helyi német bank már negatív kamatokat számít fel a vagyonosabb LAKOSSÁGI ügyfelek részére is. Persze ez még messze nem elterjedt, de meglehetősen érdekes húzás. Jellemző persze inkább még az, hogy a nagyon alacsony hozamszintű nyugati országokban 0% kamatot kapnak a lakossági ügyfelek a betéteik után. (A vállalatoknál, intézményi ügyfeleknél már jóval megszokottabb a negatív betéti/számlakamat – hát igen, új világban élünk.)
De a következő, még ennél is érdekesebb fejlemény a negatív/nulla kamatok egyik kellemetlen mellékhatására hívja fel a figyelmet. Németországban a negatív (lakossági ügyfeleknél a jellemzően 0%-os) kamatok bevezetése nem hogy csökkentette volna a megtakarítási rátát, hanem az 2016-ban 0,1% százalékponttal, 9,8%-ra nőtt a háztartások esetében.
Mondhatnánk, hogy persze ez nagyon rövid időszak – ami teljesen jogos is, de azt meg tudjuk, hogy Svájcban (is) – ahol már régebb óta negatív a hozamkörnyezet – az embereket további megtakarításokra ösztönözte az alacsony/nulla/negatív kamatok világa.
Miért? Ezt nem is olyan nagyon nehéz elképzelni. Amikor egy vagyonos, öregkorát tervező ügyfél bemegy a pénzügyi tanácsadójához egy fejlett országban, akkor szépen elkezdik tervezgetni a nyugdíjas éveket. Kiszámolják az induló vagyont, a várható megtakarítások mértékét, a várható élettartamot, a kiadásokat, az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát, személyes lehetőségeit megnézik, majd hoznak egy eszközallokációs döntést. Egy diverzifikált portfólióba mindenképpen lesznek kamatozó instrumentumok is, főleg ha közeledünk a nyugdíj felé. Na mármost ha egy évvel később bemegy az ügyfelünk újra a tanácsadójához és ceteris paribus (minden egyéb változatlansága mellett) azt tapasztalták, hogy a kötvények hozamai tovább csökkentek, akkor változatlan kiadások mellett valamiből pótolni kell a kieső kamatjövedelmet. Mit lehet ilyenkor tenni? Tőkével lehet ezt pótolni, ahhoz meg adott esetben még inkább spórolni, megtakarítani kell. Ez meg visszafogja a fogyasztást is persze.
És itt van az egyik hátulütője a negatív kamatoknak. A jegybankok nagyon leegyszerűsítve részben azért vágják a kamatokat le, hogy ezzel stimulálják a gazdaságot, fogyasztásra, költekezésre ösztönözzék a gazdasági szereplőket. Csakhogy mint látjuk, Svájcban egy ideje a háztartások esetében ez akár a szándékoltak ellenkezőjét is eredményezheti, mindez pedig megismétlődni látszik most már Németországban is.
Lehet, hogy mégsem annyira nyerő a negatív kamatok világa?
Apró betűs rész: a fenti írás nem minősül befektetési ajánlásnak, értelemszerűen nem fedheti le az összes forgatókönyvet, egyszerűen csak a szerző saját, jelen információk alapján kialakított pillanatnyi véleményét tükrözi. Mindez a bejövő információk függvényében drasztikusan változhat.
Amennyiben tetszett a bejegyzés és az elsők között szeretnél értesülni új blogbejegyzéseinkről, oszd meg és lájkolj minket a Facebook-on!
