makrofolyamatok Monetáris politika

Gyeplő a lovak közé?

by totalreturn 2015. február 6.

Meglepetés volt az orosz jegybank egy héttel ezelőtti kamatcsökkentése, ugyanis devizakrízisben levő országok inkább emelni szokták a kamatokat. Bedobták volna a gyeplőt a lovak közé?

A kamatvágás tényleg meglepetés volt, nem hogy az elemzők nem számítottak rá, de még a jegybankelnök sem. Nem kizárt, sőt, nem is lenne meglepő, hogy a központi bank Vlagyimir Putyin utasítására vágta le a kamatokat.

Az alapkamat és a rubel dollár-euró kosárhoz viszonyított árfolyama

A rubel egyébként az első sokk után egész jól kezelte a kicsivel alacsonyabb kamatokat, igaz, eközben az olajár is a mélyrepülésből évi 60-70%-os volatilitással felérő jojózásba váltott át, ami órán belül is összevissza rángatja az árfolyamot, így nehéz most értelmezni, pontosan mi is történik a rubel piacán.

A West Texas opciókban árazott volatilitás

Az orosz infláció egyébként magas és emelkedik, én nem is tudom, hol lesz a vége. A Bloomberg konszenzusa szerint ugyan a mostaninál nem lesz sokkal magasabb, de részleges áruhiány is van, ami még a várhatóan összeomló kereslet mellett is képes áremelkedést produkálni. Bárhogy is lesz, az biztos, hogy az orosz infláció most nem monetáris jelenség, és miatta tényleg nem érdemes a kamatokkal sokat izmozni. Kérdés, hogy ilyen esetben hol lenne az egyensúlyi, vagy inkább ideális kamatszint, de az igazság az, hogy abban a helyzetben, amilyenbe Oroszország kormányozta magát, felesleges ideális dolgokat keresni. Rossz, rosszabb, még rosszabb, ilyen opciók vannak.

Infláció Oroszországban

Tény, hogy a most már a saját súlya, a választott geopolitikai stratégia, valamint az összeomló olajár alatt megroggyant orosz gazdaságon nem segít sokat a magas kamat, különösen akkor, amikor a bankrendszer már ilyen relatíve rövid idő alatt is kezd megfeküdni. Ebben a helyzetben a jegybank kamatoldalon már nem sokat tehet, a legfontosabb feladata, hogy működési és egyéb szabályok segítségével igyekezzen a billegő pénzügyi stabilitást megőrizni. A valuta szabadjára engedése elismerése annak is, hogy a vállalati szektor lejáró devizaadósságát nem rohannak visszafizetni. Jól belegondolva, nem is lenne sok értelme, ugyanis a felvett hitel visszafizetésének a legnagyobb haszna a hitelfelvevő számára az, hogy prudens adósként máskor is kap pénzt. Az orosz vállalatok viszont el vannak zárva a tőkepiacoktól, akár fizetnek, akár nem, így a törlesztési fegyelem elveszti számukra az értékét.

Ez persze a helyzet totálissá válásáról is tanúskodhat. Ennek vannak egyéb területen is jelei, hogy csak az orosz és a vele szemben álló koalíció hadászati dolgait említsük, de mivel nem vagyok geopolitikai szakértő, az ügynek ezt a részét nem boncolgatnám. Ami viszont a gazdaság helyzetét, és a rá adott gazdaságpolitikai válaszokat illeti, Oroszország a gyeplőt nem dobja be, de szemmel láthatóan maga mögött hagyja a békeidőben megszokott formákat. Hogy ez egy totális „unorthodoxiát”, totális háborút, vagy mindkettőt jelent-e, nem tudom. Viszont a nemzetközi helyzet fokozódik.

Az ábrák forrása a Bloomberg.

Tetszett? Iratkozzon fel, hogy többet tudjon meg.