Felrobbant a gázár
Az utóbbi hónapokban elsősorban a földgáz ára emelkedett jelentősen: a nyersanyag tőzsdei jegyzése tavasszal még 20 euró alatt is járt, majd az elmúlt hetekben 100 euró felett is volt (az ebben az időszakban megszokott volatilis viselkedésnek köszönhetően). Most 90 euró alatt jegyzik kicsivel a nyersanyagot, ami még mindig több mint négyszeres áremelkedést jelent fél év alatt.
Az áremelkedés mellett a fő problémát az jelenti, hogy a gáztározók messze nem telítettek. Németországban 70 százalékos telítettséggel futottak neki az ősznek, ez azóta 75 százalékra emelkedett, de így sem tekinthető magasnak. hasonló a helyzet a többi európai országban, ami alapvetően két dolog eredménye:
- Az Európai Bizottság nem hosszabbította meg a hosszútávú gázszállítási szerződését Oroszországgal, így kénytelen piaci áron venni a földgázt. Sokan éppen ezért arra gyanakodtak, hogy az oroszok állnak a világpiaci árak emelkedése mögött.
- Tavasszal a fűtési szezon végén sok ország arra számított, hogy lesz még olcsóbb a földgáz, ezért nem kezdte el feltölteni a tározóit. Aztán felrobbantak az árak és a halogatók hoppon maradtak.
Az energiaárak emelkedése újabb csapás az egyébként is erős inflációs nyomás mellett, amikor egyre többen tartanak az áremelkedések tartósságától. Éppen ezért mostanra az európai országok többsége próbálja legalább a kisfogyasztókat védeni.
Magyarország helyzete azért speciális, mert évek óta szabályozott rezsiárak vannak, vagyis elvileg a háztartások nem érzik meg a drágulást. Ugyanakkor a megnövekedett árakat valakinek ki kell fizetnie, vagy az állami támogatáson keresztül, vagy a szolgáltatók veszteségeként jelentkezik majd. Emellett az ipari fogyasztók is bajba kerülhetnek, hiszen számukra nincs lehetőség a kedvezményes árat érvényesíteni.
A földgáz mellett az olaj világpiaci ára is emelkedett, az utóbbi napok esése után még mindig mintegy 50 százalékkal drágább például a Brent, mint az év elején. Ez pedig sok országban gyakorlatilag azonnal megjelent az üzemanyagárakban.
Mi lesz így az inflációval?
Ez ellen is próbáltak fellépni a kormányok különböző eszközökkel, a legradikálisabbnak a horvát és a magyar módszer számított, ahol felső korlátot vezettek be. Vagyis láthatóan a kormányok és a jegybankok is aggódnak amiatt, hogy az energiaárak hozzájárulnak majd a tartós inflációhoz.
A kilátások egyelőre nem biztatóak, az eddig is meglévő kínálati fennakadások és logisztikai nehézségek mellett újabb sokként jelent meg az árakban az energia, főleg a téli hónapokban lehet ez lényeges kockázat. Vagyis most mindenki azért imádkozik, különösen Európában, hogy enyhe legyen a tél, akkor kihúzhatják a nem teljesen feltöltött tározókkal anélkül, hogy komolyabb fennakadások lennének a fűtésben vagy a gyárak termelésében.
Magyar szempontból az inflációs kilátások egyébként sem kedvezőek, erős a veszélye annak, hogy tartósan 5-6 százalékos sávban ragad be az áremelkedés. Ezen pedig az üzemanyagárak átmeneti befagyasztása sem segít, az elemzők szerint csak annyit jelenthet, hogy novemberben nem 7 százalék felett tetőzik majd az infláció a lassú csökkenés előtt.
Befektetési szempontból az infláció nem feltétlenül jelent veszteséget, bizonyos eszközökkel ez kezelhető. A befektetési alapok között is találni erre az esetre megfelelőt, ilyen például az Aegon Panoráma származtatott befektetési alapja, ami feltörekvő piaci kötvényeket és devizákat is tartalmaz. A portfólióelemeket pedig aktívan, abszolút szemléletben kezeli.
