Az amerikai-kínai viszony utóbbi években látott elmérgesedése, a kereskedelmi háború, és a covid-járvány miatt felszínre került sérülékenység az ellátási láncokban reflektorfénybe állította az úgynevezett „nearshoring”-ot, azaz a termelés és a feldolgozóipar földrajzilag közelebbre helyezését.
Az USA legnagyobb beszállítója jelenleg Kína, ami a romló viszony, a nagy távolság, és a “zéró covid” politika és az azzal járó kiszámíthatatlanság miatt komoly kockázatot jelent az amerikai gazdaságra nézve. Az Egyesült Államok déli szomszédja, Mexikó viszont az elmúlt évek folyamatos növekedésének köszönhetően mára a második helyre tornászta fel magát több, mint 11 százalékos részesedésével. És ez a növekedés úgy tűnik, gyorsul, és ez egyedülálló lehetőséget teremt Mexikó számára, hogy megszerezze az első helyet – ami jelentős mértékben felértékelné gazdasági szerepét.
Mindehhez “csak” arra lenne szükség, hogy az ország évente 5-7%-kal meg tudja növelni a részesedését az USA feloldozó ipari importján belül. Ez az exportban összesen 130-150 milliárd dollárt, a GDP-ben pedig évi 2-2,5 százalékpont pluszt jelentene a következő 5 évben. A mexikói feldolgozóipar több szempontból is nagyon kedvező lehetőséget jelent az Egyesült Államok számára. Egyrészt, a két ország közelsége miatt mind a szállítási idő, mind a szállítási költség alacsonyabb, ahogy az értékláncok sérülésének kockázata is. Másrészt pedig olcsó a munkaerő: míg a 2000-es években a kínai feldolgozóipari munkások a mexikói sorstársaik bérének feléért dolgoztak, mára – többek között az „egy gyermek politikának” köszönhetően – megfordult a helyzet és a 60 milliós munkaerő piacú Mexikó az olcsóbb.
Mexikó vs. Kína – Feldolgozóipari bérek ($/óra)
Forrás: INEGI, OECD, J.P. Morgan
Igaz ez annak ellenére is, hogy a gyártott termékek minősége és komplexitása folyamatosan nőtt az évek során. Ráadásul az utánpótlás terén is kifejezetten jók a kilátások: Mexikóban volt az egyik legmagasabb a mérnöki diplomát szerzettek aránya az összes többi végzettséghez képest, 2017 és 2021 között pedig még az USA-t is megelőzték a mérnökként végzettek számában. Egy jelentősebb külföldi tőkebeáramlás az iparba meglátszik majd a vállalati bevételekben és nyereségekben is, ami közép-hosszú távon támogathatja a mexikói részvénypiacot és a nemzeti valutát is.
Forrás: OECD, J.P. Morgan
