Mexikó megint megcsinálta. Már öt évvel ezelőtt is felkapták sokan a fejüket, hogy egy feltörekvő piaci ország száz év lejáratú dollárkötvényt bocsátott ki, tavaly fontban tudtak elhelyezni ilyen hosszú papírt, de a héten újra megismételték ezt a mutatványt, most – nem csoda, az egyes devizák közti kamatkülönbségeket ismerve – euróban próbálkoztak. A 100 éves, 25-ös durationnel bíró papírt 4,2% hozamon tudta eladni a kibocsátó. A szerencsések, akik a több mint négyszeres túljegyzés mellett kaptak a papírból, már a kibocsátás utáni első nap 5%-os profitot realizálhattak, azaz a papír felára további 20 bázispontot szűkült a másodpiacon. Mindig érdekes ezeket a számokat figyelni, mert azért azt mutatják, hogy olajáresés ide, erős dollár oda, nagyon erős a befektetői bizalom a jobb/javuló fundamentummal rendelkező feltörekvő piaci országokban.
De a rosszabb helyzetben lévők sem panaszkodhatnak. Választások előtti politikai bizonytalanság, makacs infláció és folyó hiány, gyenge deviza és az “illiberális” Erdogan személye ellenére a Törökország által, szintén a héten kibocsátott 11 éves lejáratú dollár papírra 8 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett…
A másodpiaci fejlemények közül a legérdekesebb talán, hogy az olajexportáló országok kötvényei sem gyengélkednek már annyira, különösen az orosz devizás állampapírok teljesítménye meglepő: szinte teljesen visszatértek a hozamok a tavaly nyári szintekre.
Forrás: Bloomberg
Szóval a devizás kibocsátások még mindig dübörögnek, a hard currency alapokba folyamatosan jön be a pénz, a hozamvadászat az amerikai kamatemelési félelmek hullámzásai mellett is tovább tart.
Forrás: Unicredit
A feltörekvő országok dollárkötvényeinek tömörítő EMBIG index felára nem csoda, hogy éves mélypontján tartózkodik, és van még tér a szűkülésre.
Forrás: Bloomberg
