Év vége felé szinte valamennyi befektetési bank kijön egy átfogó, következő évre vonatkozó stratégiával. Bár ezek általában elég terjedelmes elemzések, így szinte lehetetlen az összest végigolvasni, mégis átfutva a fontosabb megállításokat jó képet kaphatunk a jövő évre vonatkozó piaci konszenzusról. Van néhány olyan befektetési ajánlás – többnyire az ez évi trendek kivetítése – ami szinte valamennyi elemzésben megjelenik, így jól tükrözi a piaci várakozásokat. Az ilyen ajánlásokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel általában a piac is már túlpozícionált benne. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek az ajánlások nem működhetnek, de rövid távon a pozícionáltság következtében akár teljesen ellentétes mozgások is elképzelhetőek.
Talán az egyik leginkább konszenzusos ajánlás a jen shortolása valamilyen egyéb fejlett piaci devizával (többnyire dollárral) szemben.
A jen gyengülése egészen 2012 végére nyúlik vissza, amikor Shinzo Abe miniszterelnök, megválasztása után meghirdette a „három nyíl” politikáját: fiskális, monetáris és strukturális reformcsomagot. A közel 10 trillió jenes fiskális stimulus és, Kuroda jegybankelnök ambiciózus tervei (2% inflációs cél 2 éven belül, monetáris bázis megduplázása) közel 35%-os jengyengülést idéztek elő, melynek hatására a japán részvények – különösen az export vállalatok – több mint 80%-ot emelkedtek. Bár a japán deviza az év második felében megtorpanni látszott, a szűkülő alakzatból kilépve az év végére ismét gyengülésnek indult:
Az elemzők tehát szinte kivétel nélkül a jen gyengülésének folytatódását várják, főként a monetáris stimulus jövő év eleji felpörgetésének (főként a FED montáris politikájához képesti lazább politikának), valamint a továbbra is magas kockázati étvágynak köszönhetően. Ugyanakkor óvatosságra ad okot rövidtávon, hogy nem csak az elemzők, de a befektetők is hasonló állásponton vannak. A japán jen nettó short állománya 2007 júniusában volt utoljára ilyen magas szinten, mely után 5 évig tartó jen erősödésnek voltunk tanúi:
