piacok

Miért ennyi az olajár?

by TotalReturn Blog 2015. március 13.

Interjú Szabó Gáborral az Aegon Alapkezelő részvényportfolió-menedzserével az olaj árának várható alakulásáról, hatásairól, korrekciókról.

Először is a talán a legtöbbeket érintő kérdés: meddig esik az olajár?

Szabó Gábor: A 110 dollár óta tartó esés döntő részén, 90-95%-án már jó eséllyel túl van az olajpiac, de van egy időbeli faktor is. A következő három hónap még valószínűleg a fundamentális aljépítésről fog szólni, a második félévtől reagálhat a kínálat, élénkülhet a kereslet, javulhat az összkép.

Mennyiben más ez a mostani áresés, mint a más korábban tapasztalt korrekciók?

Sz.G.:Ekkora intenzitású olajáresések szinte mindig egy jelentősebb világgazdasági visszaesés, recesszió során alakulnak ki. Amikor is a keresleti oldal egyszerre csak „összezuhan”, nincs szükség ennyi olajra, energiára a gyártáshoz, üzemanyagra a fuvarozáshoz és így tovább. A világpiaci ár 2014 nyara óta tapasztalt megfeleződésének természete azonban más. Döntő mértékben nem a kereslet okozta, hanem egymástól részben független kínálati hatások. A kínálatbővülést kibontva a legnagyobb feszültséget vitathatatlanul az észak-amerikai palaolaj folyamatos térnyerése jelentette, önmagában ettől azonban még mindig nem volt szükségszerű az olajár összeomlása. Ha azt nézzük, hogy az észak-amerikai palaolaj kitermelés 5-6 éves térnyerése alatt összesen alig több mint 4 millió hordó/nap kapacitást ért el (1 hordó=159 liter), a globális mezőhozamok csökkenése miatt pedig minden egyes évben közel 4 millió hordó/nap kieső kitermelést kell pótolni, akkor jól látszik, hogy a jelenlegi túlkínálat nem kizárólagosan a palaolaj miatt következett be. Minden egyes kitermelő jogosnak érezte az új beruházásokat, a kínálat együttesen azonban elért az OPEC komfortzónájáig.

Szabó Gábor, Aegon Alapkezelő Zrt.- részvényportfólió-menedzser

Más reakcióra számítottak az OPEC-től?

Sz.G.:A magas költségű (kanadai olajhomok/mélytengeri) olajkitermelők és a pénzügyi szereplők körében is kialakulhatott egyfajta hamis biztonságérzet az OPEC viselkedésével és a palaolaj-kínálatban betöltött szerepével kapcsolatban. A korábbi nagy összeomlások (1997-98, 2001, 2008-09) során a kartell érdemben beavatkozott a kínálat alakulásába, ezek azonban recessziók, keresleti oldali sokkok voltak. Az olajpiaci szereplők szívesen látták volna, ha ez az intervenció bármilyen áreséskor megtörténik. Végső soron minden egyes kitermelő olajár-várakozáshoz igazította beruházási döntéseit, és ennek keretén belül egy feltételezett OPEC-viselkedéshez. A gyakorlatban viszont egyedül a szaúdiaknál ért össze a globális kereslet-kínálati realitás, ők pedig a jelenlegi helyzetben már nem akartak további ütközőzóna lenni. Ezzel az olajpiac elveszítette egyetlen rövid távú egyensúlyozó szereplőjét.

Ekkor szabadult el a „pokol”?

Sz.G.:A kitermelési kvóta szinten tartásánál is nagyobb törést jelentett, hogy hirtelen szokatlan, sokkterápiaszerű nyilatkozatok láttak napvilágot szaúdi és emirátusokbeli tisztségviselőktől, amire a piac rosszul reagált, a pénzügyi befektetők nettó olajpozíciója pedig összeomlott. A cél valószínűleg az lehetett, hogy a kitermelők és a finanszírozók az eddigi „rózsaszínnél” jóval konzervatívabb feltételezésekkel éljenek, amikor újabb kapacitásbővítésekről döntenek. De rövid távon az is szempont lehetett a gyors lefutású korrekció kikényszerítésében, hogy a piacról finanszírozott kitermelőknek ne legyen idejük a következő évekre fedezeti ügyleteket kötni, azzal évekig elhúzódott volna a válság.

Hogyan alkalmazkodnak az olajvállalatok, bankok és befektetők a merőben új helyzethez?

Sz.G.: Ha az OPEC nem avatkozik be, akkor azt a kínálatnak kell megtennie, ez azonban jóval időigényesebb folyamat. A leggyorsabb igazodás a rövid kitermelési ciklussal rendelkező palaolajnál jelentkezik. Egyszerűen nem fúrnak eleget a folyamatosan mérséklődő kínálat pótlására, mert a jelenlegi olajárak mellett a gyengébb geológiájú lelőhelyeken már nem éri meg fúrni. A cégeket finanszírozó bankok, befektetők is bizalmatlanabbak lettek, nehezebb hitelhez, tőkéhez jutni. Egy 3-4 negyedéven át tartó kínálati igazodási folyamat első harmadában járunk, az ár korrekciója azonban jóval előrébb jár. Hosszabb távon nézve, egy rosszul felmért OPEC-reakción és a palaolaj megítélésén másodszor már nem tudnak meglepődni a kockázatra érzékenyebbé váló kitermelők, bankok és befektetők. Ezért jó esélye van annak, hogy az olajárban jelenleg formálódó mélypont a következő évtizedben nem kerül veszélybe.

Forrás: Totalreturn magazin

A Gábor által kezelt Aegon Climate Change Részvény Befektetési Alap (EUR) 2015-ben elnyerte a Privátbankár.hu Klasszis
Az Év Legjobb EUR Részvény Alapja 2015
díjat!

* Hozzájárulok, hogy az Aegon Alapkezelő a továbbiakban marketing tartalmú megkereséseket küldjön részemre és elfogadom az ehhez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatót.