A sok száraz makroadat után most más indikátorok szerint igyekszem képbe helyezni Görögországot: miért tartanak ott, ahol tartanak? Tényleg a nagy adósság az egyetlen probléma?
Természetesen a kérdés költői. Görögország problémája nem az adósság, hanem saját maga. Ennek a szemléltetésére legjobb olyan „puha” mutatókat nézni, amelyek a számok mögötti kvalitatív tényezőket igyekszenek megfogni. A Doing Business-felmérés, meg a WEF versenyképességi rangsor mellett van a Világbanknak is egy kimutatása arról, hogy milyen az intézményi környezet az egyes országokban. Márpedig, mint erről már volt szó, az intézményi környezet a legfontosabb abból a tekintetből, hogy egy ország mire viszi.
A Világbank több szempont szerint osztályozza és sorolja be az országokat, én három szempontot vettem: kormányzás (Government Effectiveness), a jogrend ereje (Rule of Law) és a korrupció elleni fellépés (Control of Corruption). Ezekre a szempontokra a Világbank pontokat ad, és ez alapján percentilis eloszlást ad mindegyik országnak, azaz a tejes sokaságban hol helyezkedik el az adott nemzet. A legjobb a 100, a legrosszabb a 0. Az ábra ennek az sorrendiségnek az alakulását jelzi 1996 óta 7 nemzetre: az öt periféria-országra, Németországra, valamint indikatív jelleggel hazánkra is. (Nem nézünk ki jól, de nem ez a lényeg).
Government Effectiveness
Az ábra Y-tengelye 50-ről indul, azaz az országok alsó, hulladékabbik felét nem mutatjuk. (A felmérésben 197 ország szepel.) Kormányzati hatékonyságot tekintve Görögország a 67. percentilisné van, azaz a világ országinak egyharmadát jobban működteti az államigazgatás, mint őt, úgy, hogy korábban még a legjobb egynegyedben benne volt. A 2013-as javulástól eltekintve Görögország 10 éve lecsúszik.
Akárcsak mi, de ez más lapra tartozik. Idejön viszont az, hogy Olaszország is nagyjából ott tart, mint Görögország. Elgondolkodtató.
Rule of Law
Megint olasz-görög minimum, ismét 10 éves mélyrepülés. A válságban még romlott a helyzet, pedig pont a jogszabályok betartása, betartatása lenne a legfontosabb ahhoz, hogy megálljanak Isten előtt. Még egyszer: ez a világ 197 országa közötti eloszlást mutatja, tehát Görögország korruptabb, mint a világ egyharmada. Ha azt vesszük, hogy az utolsó 100 országhoz egyetlen európai ország sem szeretné magát hasonlítani, akkor azt mondjatjuk, ez a két ország értelmezhető összehasonlításban a sokaság legalljához van közel. Mint ahogy most már mi is.
Control of Corruption 
Érdekes, hogy Görögország a Világbank szerint nálunk is korruptabb, sőt, még Olaszország is. Innen más az érzete az embernek, de én nem laktam sem Görögországban sem Olaszországban. Elismert mérőszámokról van szó, tehát valszeg nem teljesen kamu az egész.
Összességében figyelemre méltó, hogy a spanyol és az portugál mutatók annyira nem gázak, és hogy Írország olyan, mintha Németországról lenne szó. Legalábbis papíron. Görögország viszont leghátul kullog, az olaszokkal együtt. Ilyen intézményi környezettel tökmindegy, hogy milyen engedményeket kapnak, úgyis újratermelik az egészet, a baj ugyanis nem az adóssággal van, hanem az intézményekkel.
Az igazán izgalmas az lenne, ha látnánk, Alekszisz Ciprasznak vajon mire megy az országgal, van-e a dumája mögött valami, megváltoztatja-e Görögország lényegét. Valami azt súgja, két év múlva ezt nem fogjuk tudni rajta számon kérni.
Forrás: Világbank, Aegon
Apró betűs rész: a nap grafikonja nem feltétlenül jelez fontos folyamatot, egyszerűen csak a szerző számára érdekes esemény, folyamat grafikus megjelenítése. Nem előrejelzés, nem normatív értékelés, csak egy tény a sok közül.
