egyéb érdekesség

Figyelemre méltó tények az aranyról, amiről még sohasem hallott

by totalreturn 2018. szeptember 7.

A periódusos rendszer 79. eleme ősidők óta kiemelt szerepet tölt be az emberiség életében. Az arany az elmúlt évezredekben, az  azték birodalomtól kezdve a középkori Európán át egészen a Wall Streetig, a vagyon és a gazdagság egyik szimbólumává vált. A modern pénz- és Az olykor túlfűtötté váló  és válságba sodródó tőkepiacok megjelenése óta pedig a világ legismertebb menekülőeszközévé avanzsált a fizikai arany.

 

 

A csillogáson és a legendákon túl

Sajnos az „aranyérme másik oldala” korántsem olyan fényes, mint azt elsőre a legtöbben gondolnák. A mohó kereskedők és a felelőtlen árfolyamspekuláció miatt tönkrement befektetők éppúgy megtalálhatóak a csillogás mögött, mint félmagyarázott,  vagy elfelejtett történelmi tények.

 

7 érdekesség az aranyról

  1. Manipulált, mesterséges árfolyamok: Az aranystandard rendszernek köszönhetően az arany árfolyamát sokáig mesterségesen rögzítették az amerikai dollárhoz. Az 1833-1971 közötti időszakban ennek eredményeképpen gyakorlatilag fix volt az arany árfolyama, bár azt a Nagy Gazdasági Válság (1929-33) miatt egyszer korrigálni kényszerült az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ez a 137 év alapozta meg az arany értékállóságának és kiszámíthatóságának a legendáját, ami azonban már 47 éve megszűnt. 1971 óta ugyanis az arany ugyanolyan eszköz a tőzsdén, mint a vállalatok értékpapírjai, aminek aktuális árát kizárólag a mindenkori kereslet-kínálat határozza meg.
  2. Korábban az ezüstté volt a főszerep a parketten: 1971 előtt a befektetők egyáltalán nem tekintettek befektetésként az aranyra, hiszen a manipulált árfolyam semmiféle nyereséggel sem kecsegtette őket. A piaci szereplők nagy része az ezüstre fókuszált, aminek árfolyamát agyafúrt ezüstszindikátusokkal próbálták meg több ízben is befolyásolni. Ezek jelentős része semmiféle sikerrel sem járt és hamar elbukott.
  3. Arany beszolgáltatás elnöki rendeletre: A Nagy Gazdasági Válság után kialakult vészhelyzetben 1933. március 9-én, Roosevelt elnök rendeletben tiltotta be az arany felhalmozását az egyének és vállalatok számára. Így a magánvagyon részét képező  100 dollár feletti aranykészletet és az ipari felhasználás esetén rendelkezésre álló jelentős aranytöbbletet is be kellett szolgáltatni a FED számára.
  4. Kanadának egyáltalán nincs aranytartaléka: 2016 első negyedévében Kanada eladta az összes aranytartalékát, ami igencsak nagy visszhangot váltott ki a piacon, s jól jelzi a kanadai gazdasági szakemberek álláspontját az arany gazdasági jelentőségével kapcsolatban.
  5. Svájc is eladta aranykészletének mintegy 2/3-át: Az alpesi államra a világ egyik legnagyobb aranykészletével rendelkező országaként szokás hivatkozni, amire rá is szolgál 1040 tonnányi aranyával. Ami viszont még érdekesebb tény, hogy a 2000-2008 közötti időszakban Svájc 2590 tonnányi készletét 1040 tonnára  redukálta.
  6. Paradoxon az aranyérmék körül: A aranyérmék között egy furcsa paradoxonra lehet figyelmes a szemfüles befektető, ami nagymértékben meghatározhatja pénzügyi sikerét az érmevásárlások kapcsán. Az új kibocsátású ún. gyűjtői érmek egy része ugyanis, azok alacsony ezüsttartalma miatt teljesen alkalmatlan rendszeres megtakarításra. Ebben a szegmensben tehát furcsamód a megtakarítóknak is a nagy tisztaságú, ún. „négykilences” befektetési érmeket érdemes megvásárolniuk. (ez egyébként az összes nemesfém érmére igaz)
  7. Magyarország aranytartaléka: Hazánk a rendszerváltás előtti években 73,2 tonnáról 3,1 tonnára csökkentette a korábban felhalmozott aranykészletét, ami azóta sem változott. Meglepő, de így is 4 olyan ország (Málta, Izland, Észtország és Luxemburg) van még Európában, akinek kisebb az aranykészlete, mint hazánknak. A 3 legnagyobb aranytartalékkal rendelkező állam Európában: Németország, Franciaország és Olaszország.

 

Apokalipszis? Felejtse el az aranyat!

Ha valóra válna az egyik „science fiction” forgatókönyv és egy gazdasági- vagy természeti apokalipszis következne be, akkor sem jelentene különösebb védelmet az arany. Megszűnne az árfolyamok nyilvános közlése, vagyis nem a tőzsdéken összegyűlő kereslet-kínálat, hanem a szükség határozná meg az árat.

 

Tanulságok aranybefektetéshez

A fenti tények természetesen nem jelentik azt, hogy ne létezne olyan gazdasági körülmény, amikor érdemes lenne portfóliója egy kisebb részét aranybefektetéssel színesíteni. Legyen azonban mindig körültekintő: Ne a félelmeire, hanem a józan eszére hallgasson az aranybefektetések során is.

A gazdasági szakemberek döntő többsége a vagyon maximum 3-8 százalékban határozza meg azt a portfólióméretet, amit nehéz és veszélyes időkben (!) érdemes aranyban tartani.

 

* Hozzájárulok, hogy az Aegon Alapkezelő a továbbiakban marketing tartalmú megkereséseket küldjön részemre és elfogadom az ehhez kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatót.